Amennyiben több (nem EU) országra kívánunk védjegyoltalmat, úgy a magyar védjegy nemzetközi kiterjesztésére is van lehetőség bizonyos országok vonatkozásában. E kiterjesztést nemzetközi szerződés, az ún. Madridi rendszer (Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv) szabályozza, amely az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO, Genf) keretében jött létre a külföldi védjegybejelentések egyszerűbbé és olcsóbbá tétele érdekében.

Mintegy 85 tagállamban tehetünk magyar vagy európai védjegykiterjesztést. A bejelentés megtétele után a megjelölt országok hatóságainak 12 hónapja (egyes országok esetében 18 hónapja) van arra, hogy kifogást emeljenek a védjegy kiterjesztése ellen. Ha ilyen hivatali kifogás vagy felszólalás nem érkezik, úgy a védjegy automatikusan "teljes értékűnek" tekinthető a megjelölt országban. Az egyezményhez csatlakozott országok száma népes, többek között: szomszédos országok, nyugat-európai országok többsége, észak-afrikai országok, latin-amerikai országok, egykori "szocialista" országok, USA, Japán, sőt az Európai Uniós védjegy kapcsán az Európai Unió is. Az ilyen bejelentés egyik nagy előnye, hogy magyar ügyvivő képviselheti az eljárást, külföldi ügyvivő megbízása csak esetleges jogorvoslati esetben válik szükségessé.

Bizonyos országokban a védjegy utógondozást is igényel. Az USA-ban például ötévenként igazolni kell a használatot.